Lehel (Ferdinánd, Élmunkás) téri piac

A Váci úti temető felszámolása után kialakított  téren (1884-től Ferdinánd, 1945-től Lehel, 1950-től Élmunkás, jelenleg ismét Lehel) rendezetlen szabadtéri piac jött létre (eredetileg a mai Szent Margit-templom helyén). Az öt  nagy budapesti vásárcsarnok megléte mellett ez még évtizedekig nyitott maradt, számos közegészségügyi problémát okozva. A templom 1933-as felépítését megelőzően a piacot északabbra helyezték (a mai csarnok helyére), de a korábbi bódés megoldással.  A piac korszerűbbé tétele csak  1964-ben került sorra, a bódék helyett pavilonokkal, víz és villany bevezetésével.

A piac forgalma és ezzel zsúfoltsága a 70-90-es években fokozatosan nőtt, ezért – többszöri halasztás után – 2000 elején bezárták, és felépült 2002 elejére a Rajk László által tervezett vásárcsarnok. Ennek acélszerkezetes váza és a ráépített üveg tetőszerkezet, a vastag oszlopok fölött elhelyezett növénytartók, a  kerek (kajütszerű) emeleti ablakok, a csarnok főbejáratánál ferdén kiugró zászlótartó rúd, a sarokszintek hajótatszerű kiképzése hamar  oka lett a  „Kofahajó” megnevezésnek. Az épületet mind a szakma, mint a közvélemény  megosztottan értékelte, de ennek ellenére a magyar posztmodern építészet egy jelentős műve, a modern városkép része.